Ki TARTOZIK és ki KÖVETEL???
A számvitelt tanulók mumusa:)
A kettős könyvvitelben könyvviteli számlákat használunk. A számviteli törvény meghatározza, hogy a számlákat hogyan kell számlaosztályokba sorolni, de teljes besorolást (ún. számlakeretet vagy számlatükröt) csak ajánlásképpen ad. A vállalatok úgy alakítják a számlaosztályukat, ahogy a tevékenységüknek leginkább megfelel (ezért utálom azt, amikor a diákoktól megkövetelik, hogy kívülről fújják a számlatükröt, ami teljesen felesleges, mert egyrészt a vállalatoknál teljesen más is lehet a felosztás; másrészt pedig minden könyvelőnek ott van a számítógépén a saját maga által használt számlatükör, bármikor belenézhet). A számlaosztályok a következők:
1. számlaosztály: Befektetett eszközök (Immateriális javak, Tárgyi eszközök, Befektetett pénzügyi eszközök)
2. számlaosztály: Készletek (Anyagok, Áruk, Saját termelésű készletek)
3. számlaosztály: Követelések, Értékpapírok, Pénzeszközök, Aktív időbeli elhatárolások
4. számlaosztály: Források (Saját tőke, Céltartalékok, Kötelezettségek, Passzív időbeli elhatárolások)
5. számlaosztály: Költségnemek
6. számlaosztály: Költséghelyek
7. számlaosztály: Költségviselők
8. számlaosztály: Ráfordítások
9. számlaosztály: Bevételek
Az 1-4. számlaosztályokról az előző posztban már írtam.
Az 5-6-7. számlaosztályok közül az 5. vezetése kötelező minden gazdálkodó szervezet részére, a 6-7. számlaosztályokat azok vezetik általában, amelyek termelési tevékenységgel foglalkoznak. A három számlaosztályban gyakorlatilag ugyanazok a költségek kerülnek elkönyvelésre különböző szabályok szerint úgy, hogy év végén az eredmény megállapítása két módszerrel is nagyon egyszerűvé válhat.
Az 5. számlaosztályban találhatók a Költségnemek, azaz a költségek felosztása fajták szerint (pl. anyagjellegű vagy személyi jellegű költség).
A 6. számlaosztály a Költséghelyeket tartalmazza, ezek gyakorlatilag a közvetett költségek, amelyek felmerülésekor csak azt tudjuk pontosan meghatározni, hogy hol keletkeztek (pl. az üzemben), de azt nem, hogy a különböző termékeket milyen arányban terhelik.
A 7. számlaosztályban a Költséghelyek találhatók, azaz a közvetlen költségek, amelyekről már a felmerülésükkor tudjuk, hogy melyik termékhez kapcsolhatók.
A 8. számlaosztályban a Ráfordítások találhatók. A ráfordítás az időszaki értékesítés bekerülési értékét jelenti (magyarul azt, hogy mennyibe került az értékesített termék a vállalatnak).A ráfordításnak vannak olyan elemei, amelyeket korábban már elszámoltunk költségként, és akkor válnak ráfordítássá, ha a termékeket értékesítették; vannak olyan költségelemei, amelyek akkor is ráfordítássá válnak, ha nem értékesítik a terméket (pl. a központi irányítás költségei); és vannak olyan ráfordítások, amelyek nem jelennek meg költségként (azaz nem köthetők a termeléshez), ilyenek pl. a pénzügyi ráfordítások.
A 9. számlaosztályban a Bevételek találhatók.
Most pedig térjünk rá a témánkra, mit is jelent a Tartozik - Követel, hogyan kell használni?
Azt szoktam mondani, hogy a két szó jelentésével ne foglalkozzunk. Régen, amikor kialakult az elnevezés, még volt jelentősége, most már annyira nincs, ne gondolkozzunk azon, pontosan mit is jelentenek ezek a szavak, mert csak megzavar a könyvelésben. Nevezhetnénk akár a két oldalt tevének és kutyának is (csak hogy a kezdőbetűk megmaradjanak).
A kettős könyvelés azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt két oldalra könyvelünk, két különböző számla különböző oldalára, egyszer valamely számla tartozik oldalára, egy másik számlának pedig a követel oldalára, természetesen ugyanolyan összeggel. (Persze mindkét oldalon lehet több számla is.) A számla jellegétől függ, hogy melyik oldalára könyveljük a növekedést, és melyikre a csökkenést. Kivételek természetesen minden számlaosztályban vannak, de azokkal most nem foglalkozunk, egyelőre maradjunk az alapoknál.
Az eszköz számláknál (1-3. számlaosztály) a növekedést a tartozik, a csökkenést a követel oldalra könyveljük.
A forrás számláknál (4. számlaosztály) a növekedést a követel, a csökkenést a tartozik oldalra könyveljük.
Ezek alapján megkülönböztetünk 4 alapvető könyvelési tételt.
1.) eszköz nő - eszköz csökken - pl. készpénzt fizetünk be a bankszámlára. Ebben az esetben a készpénz (3. számlaosztály, pénzeszköz) csökken, a bankszámla (3. számlaosztály, pénzeszköz) nő. Tehát Tartozik a Bankszámla (mivel eszköz számla növekszik) és Követel a Pénztár (mivel eszköz számla csökken).
2.) eszköz nő - forrás csökken - pl. anyagot vásárolunk hitelből. Ebben az esetben az anyag (2. számlaosztály, készlet) nő, a szállítókkal szembeni kötelezettség (4. számlaosztály, kötelezettség) szintén nő. Tehát Tartozik az Anyagok, követel a Szállítók számla.
3.) Forrás nő - forrás csökken - pl. a szállítókkal szembeni kötelezettség kiegyenlítése hitelből. Ebben az esetben a szállítók (4. számlaosztály, kötelezettség) csökken, a hiteltartozás (4. számlaosztály, kötelezettség) pedig nő. Tehát Tartozik a Szállítók, követel a Rövid lejáratú hitelek számla.
4.) Forrás nő - eszköz csökken - pl. a hitel kiegyenlítése bankszámláról. Ebben az esetben a hiteltartozás (4. számlaosztály, kötelezettség) csökken, a bankszámla egyenlege (3. számlaosztály, pénzeszköz) csökken. Tehát tartozik a Rövid lejáratú hitelek, követel a Bankszámla.
