A mérleg
Most egy kis számvitel, aztán majd visszatérek az elméleti gazdaságtanra is.
Tehát a mérleg, mármint a számviteli. Ez egy kétoldalú kimutatás, amely a vállalkozás vagyonát kétféleképpen csoportosítja. Az egyik csoportosítás, amit eszközöknek vagy aktíváknak hívunk, a vagyont megjelenési forma szerint mutatja be, azaz pl. azt, hogy mennyi az értéke a székeknek, az ingatlanoknak vagy a pénznek. A másik csoport, a források vagy passzívák, a vállalkozás vagyonát eredet szerint mutatja be, azaz, hogy véglegesen a vállalkozás rendelkezésére áll a vagyon (saját tőke), vagy pedig a későbbiekben vissza kell fizetni, ill. ki kell fizetni valakinek (kötelezettségek). Mivel mindkét csoport ugyanazt a vagyont mutatja be másféleképpen, értelemszerűen az összes eszköz értékének meg kell egyeznie az összes forrás értékével, ezt hívjuj mérlegfőösszegnek.
A mérleget ugyan kétoldalú kimutatásnak mondjuk, de a gyakorlatban előfordul, hogy "egyoldalú", pontosabban annak tűnik, mivel a számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy felsorolásszerűen készítsék el a vállalkozások a beszámoló mérlegét. Van tehát ún. "A" típusú és "B" típusú mérleg, ez utóbbit leginkább a nemzetközi (elsősorban EU-s) kapcsolatokkal rendelkező vállalatok szokták elkészíteni, a "B" változat elterjedtebb. Mindkettő természetesen ugyanazt tartalmazza, kis módosításokkal, amik a lényegen nem változtatnak.
Most az "A" változatot fogom bemutatni, de mint mondtam, a "B" leginkább csak a sorrendiségben különbözik ettől, tartalmában nem.
Eszközök
A) Befektetett eszközök: azok az eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét több mint egy évig szolgálják.
I. Immateriális javak: nem anyagi eszközök, melyek tartósan (egy éven túl) szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Ide tartoznak
- a vagyoni értékű jogok (kivéve az ingatlanokhoz kapcsolódók),
- a szellemi termékek (pl. szoftverek),
- az üzleti vagy cégérték (goodwill),
- az alapítás-átszervezés és
- a kísérleti fejlesztés aktivált értéke.
II. Tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, melyek közvetlenül vagy közvetve, tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Ide tartoznak
- az ingatlanok (épületek, telkek stb.),
- a műszaki eszközök (közvetlenül szolgálják a termelést, sokszor termelőgépeknek is nevezzük őket),
- egyéb eszközök (közvetetten szolgálják a termelést),
- beruházások (még el nem készült, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök) és
- a tenyészállatok.
Egy tárgyi eszköz besorolása a műszaki vagy egyéb eszközök közé a vállalkozás tevékenységétől és a tárgyi eszköz jellegétől függ. Pl. egy számítógép műszaki eszköz lehet egy programozással foglalkozó vállalatnál, viszont egyéb eszköz, hogyha csak adminisztrációs célokat szolgál. Egy személygépkocsi a legtöbb vállalatnál egyéb eszköz, viszont egy taxi-vállalatnál műszaki eszköznek számít.
III. Befektetett pénzügyi eszközök: olyan eszközök, amelyeket a vállakozás azzal a céllal fektetett be más vállalkozásnál, hogy ott tartós jövedelemre vagy befolyásolási, irányítási lehetőségre tegyen szert. Ezek lehetnek
- kötvények
- részesedések
- adott kölcsönök
A lényeg, hogy nem eladási célúak, hanem a vállalkozás több mint egy évig meg akarja ezeket tartani.
B) Forgóeszközök: jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, azaz elhasználódnak, vagy eladják őket, ill. egy éven belül szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
I. Készletek: több fajtájuk is van. Némelyiket felhasználási céllal vásárolnak (anyagok), némelyiket eladási céllal (áruk), és vannak olyanok is, amelyek a vállalkozási tevékenység keretei között állítanak elő. Ennek megfelelően csoportjaik:
- anyagok
- áruk (göngyölegek és közvetített szolgáltatások is)
- saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék + ide tartoznak a növendék-, hízó- és egyéb állatok)
II. Követelések: jogszerű fizetési igények. Különböző jogviszonyokból eredhetnek, pl. szállítási szerződésből, vagy jogszabályból eredően az államtól, de lehet követelésünk a munkavállalóval szemben is. Pénzben kifejezhető az értékük, és egy éven belül lejárnak. Főbb csoportjai:
- vevőkkel szembeni követelés
- váltókövetelés
- munkavállalókkal szembeni követelés
- állammal szembeni követelés
III. Értékpapírok: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyeket nem tartósnak szánt a vállalkozás, hanem forgatási céllal vásárolt, azaz egy éven belül jövedelemre számít belőlük.
- kötvények
- részvények
- és a saját részvények is, amelyek éppen a vállalkozás tulajdonában/birtokában vannak
IV. Pénzeszközök
- készpénz
- csekk
- bankbetétek
C) Aktív időbeli elhatárolások: az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következő (ld. Számviteli alapelvek), a megbízható, valós összkép pontosítását célzó elszámolások. Az aktív időbeli elhatárolások az eredményt növelik, a költség (ráfordítás) csökkentésével vagy a bevétel növelésével.
Források
D) Saját tőke: olyat tőkerészek, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalat rendelkezésére (véglegesen), ill. az adózott eredményből a vállalatnál maradt. Részei:
- I. Jegyzett tőke
- II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (csökkenti a saját tőkét)
- III. Tőketartalék (pótbefizetések a jegyzett tőkén túl)
- IV. Eredménytartalék (az előző évek mérleg szerinti eredményének korrigált összege - a számviteli törvény tételesen előírja, hogyan kell elszámolni)
- V. Lekötött tartalék (a számviteli törvény írja elő, hogyan, miből keletkezik)
- VI. Értékelési tartalék (értékhelyesbítésekkel egyenlő)
- VII. Mérleg szerinti eredmény (a tárgyévi tevékenység eredménye, lehet negatív is)
E) Céltartalékok: az óvatosság elvének érvényesítése érdekében kell képezni, különböző kötelezettségekre, mint pl. korengedményes nyugdíj, környezetvédelmi kötelezettségek stb.
F) Kötelezettségek: pénzértékben kifejezett elismert tartozások
I. Hátrasorolt kötelezettségek: olyan kölcsönök, amelyek a törlesztések sorrendjében az utolsó helyen állnak, azaz csőd vagy felszámolás esetén csak a többi hitelező kielégítése után nyernek kielégítést.
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: egy évnél hosszabb lejáratú hitelek, kölcsönök. főbb csoportjai:
- hosszú lejáratra kapott kölcsönök
- tartozások kötvénykibocsátásból
- beruházási és fejlesztési hitelek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: egy éven belül lejáró kötelezettségek. Főbb csoportjai:
- rövid lejáratú kölcsönök
- rövid lejáratú hitelek
- szállítókkal szembeni kötelezettségek
- váltótartozások
- egyéb kötelezettségek (pl. a költségvetéssel szemben, munkavállalókkal szemben)
G) Passzív időbeli elhatárolások: az összemérés és az időbeli elhatárolás elvéből következő (ld. Számviteli alapelvek), a megbízható, valós összkép pontosítását célzó elszámolások. A passzív időbeli elhatárolások az eredményt csökkentik, a költség (ráfordítás) növelésével vagy a bevétel csökkentésévell.
